SAJTÓFIGYELŐ

Mozsárbombákkal datálták Zrínyi-Újvárat

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának közös kutatócsoportja 2006-tól folytat helyszíni kutatásokat az őrtilosi Szent Mihály hegy északi végében, az egykori Zrínyi-Újvár környékén. A munka célja, az erődítményt elpusztító 1664-es ostrom nyomainak feltárása. Erre egyedi lehetőséget ad, hogy a török-korban, alig négy évig létező vár nem épült újjá és csak egy nagy ostrom zajlott a területen. Így a török-kori harcok nyomait őrző leletanyagot és a leletek nyom-mintázatából rekonstruálható eseményeket biztosan az 1664-es ostromhoz köthetjük. Ezzel a régészeti kutatások során szinte egyedülállóan, hónapra pontosan datálhatják a leleteket...>>>

Régészek igazították ki Szádvár történetét

2010 augusztusában a Szádvárért Baráti Kör anyagi támogatásával megkezdődhetett az egykori erősség régészeti feltárása: az első évad a "szemlélődés" jegyében telt.....>>>

Megkeresik Zrínyi Miklós eltemetett várát

Csaknem 350 évig még a pontos helyét sem ismerték a kutatók, hogy hol állt a költő és hadvezér, Zrínyi Miklós egyetlen magyarországi vára. A korabeli leírások alapján tudni vélték, hogy valahol a Mura mentén, a mai horvát-magyar határ térségében magasodott egykor a földvár, de csak az utóbbi három évben sikerült meglelni a törökök által lerombolt erődítményt. A zalai Belezna és a somogyi Őrtilos közelében, a magyar-horvát határfolyónak számító Mura magyar oldalán sikerült beazonosítani a vár helyét, ahol nyáron megkezdődhet a régészeti feltárás....>>>

Virtuálisan született újjá a solymári vár

Ugyan évszázadokra elveszett, ma már ismét a település fölé magasodik a solymári vár. A helyszínen a romjai láthatók, ám Szalay Gábor építész elkészítette az egykor virágzó erősség virtuális modelljét....>>>

Tető alatt mentik az ágyúgyár köveit

Megkezdődött Sárospatakon a még feltárás alatt lévő páratlan ágyúöntő műhely falainak konzerválása. A romterület fölé nemrég ideiglenes védőtetőt építettek....>>>

 Tovább kutatják Szeged eltűnt várát

Bár az erődítményt az 1879-es árvíz után elbontották, ám a kutatásnak hála, az egykori vár egyre pontosabban rajzolható a belváros térképére.

„Két, tízszer tíz méteres szelvényt fogunk majd nyitni május elején, hogy az északi és a délik főfal vonalát pontosan megfogjuk” – nyilatkozta Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc múzeum régésze. A szakember hozzátette, hogy miután az északnyugati saroktorony egy részét sikerült néhány év e feltárni a jelenlegi ügyészség épületének pincéjében, a mostani kutatással mindene eddiginél pontosabb képet kapnak majd a várról, amely a középkorban az Alföld legnagyobb erődítménye volt....>>>

Utcát neveztek el Thököly Imréről Törökországban

Thököly Imréről utcát neveztek el Törökországban, a Márvány-tenger partján fekvő Karatepén vasárnap, ott, ahol a hadvezér feleségével, Zrínyi Ilonával utolsó éveit élte száműzetésben az 1699-es karlócai békekötés után....>>>

Tarpán újra kibontják Rákóczi zászlait

Látványos ünnepséggel emlékeznek a Rákóczi-szabadságharc zászlóbontásának évfordulójára május 21-22-én Tarpa és az ukrajnai Mezővári egykori kurucainak leszármazottai....>>>

Egymással etették meg a cseh zsoldosokat

Szondy György, Zrínyi Miklós, a pápai, az egri katonák és polgárok és még sokan mások az életüket adták a török ellen vívott önvédelmi harcban: „elölről kapták a sebet”. Mások a könnyebb utat választották: pénzért vagy más előnyökért árulóvá váltak. Így tettek az ország déli kapuját védő cseh zsoldosok is, akikre Kinizsi Pál sújtott le rettenetes szigorral – háromrészes sorozat hősökről és árulókról a forradalom havában.....>>>

Két golyó végzett a költőfejedelemmel

Verekedett, fosztogatott, nők után futott, erőszakoskodott, a török ellen harcolt – az első magyar nyelven író költő az átlagos főúr életét élte. Térden állva vallott szerelmet, Istenhez könyörgött, nem hagyta szolgáját török fogságban, és meghalt a hazáért – Balassi Bálinttal megszületett a magyar nyelvű költészet. Éppen 455 éve....>>>

"Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja"

Maga Drégely vára szemben Nagyoroszival, a Drégelypalánk néven lévő mai településtől délre, előbbihez közelebb, erdős területen található. Jól ellenőrizte a Börzsöny keleti oldalán É-D irányban tartó útvonalat. Ott ahol a Börzsöny keleti nyúlványa 444 m magas önálló hegyként emelkedik (relatív magassága 230m) Tőle délre, nem messze, van ennél magasabb csúcs.
A török építette Drégelypalánk felöl, északról nézve jól mutatja e korabeli ábrázolás palánkát, a várat és mögötte a Börzsönyt...>>>

Dobó István másik arca - 1. rész: Birtokot szerezni "necesse est"

Dobó Istvánt, az egri hőst, a vitézségből példát adó embert jól ismerjük, de volt Dobó Istvánnak egy másik arca. Az elhivatott (egyesek szerint gátlástalan) birtokszerzőé. Más szempontból viszont "csak a jogos örökségét igyekezett visszaszerezni". E háromrészes poszt Dobó István eme másik arcát, a családi örökségért folytatott - egyéni becsvágy által vezérelt - 'ádáz küzdelemben' feltárulkozó orcáját kívánja megvilágítani, XVI. sz-i birtokviszályok történelmi hátterében. Kevesebb lesz benne a várkatonai vitézség, annál több a pereskedés, erőszakos foglalás, az új szerzeményekért folytatott (kimenetelében mégiscsak halálos) harc. Megismerjük a család eredetét, örökségét, Dobó István sorsának 'igazi' megrontóját, a ruszkai Dobók évszázados küzdelmét (többek között) a Perényiekkel, valamint fény derül néhány kevésbé ismert rokoni kapcsolatra, többek között, hogy kije volt Balassi Bálint Bocskai Istvánnak, s hogy miért beszélünk erről a Dobók kapcsán...>>>

Dobó István másik arca - 2. rész: Az 'elvesz(t)ett' örökség

Azután, hogy az 1. részben bepillantottunk a XVI. századi birtokrendszer 'szövevényes' világába, ebben a részben konkrétan áttérünk Dobó István, és a ruszkai Dobók életútja áttekintésére...>>>

Dobó István másik arca - 3. rész: A tisztáldozat

1546 februárjában Ferdinánd megbízta a Perényiekkel az ismert birtokperek révén "perben, haragban" álló ruszkai Dobó család tagjai között addig önálló, jelentősebb katonai megbízásban nem részesített, de évtizedes katonai élete alapján arra alkalmasnak gondolt Dobó Istvánt, hogy Báthori András erdélyi vajda és Serédy Gáspár főkapitány (supremus. capitaneus partium regni Hungariae superiorum) által támogatottan foglalja vissza Perényi várnagytól Eger várát. Dobó meg is indult az észak-keleti végekről Eger felé, Patakig jutott, amikor a Serédyvel vitába keveredő Báthori András visszalépett, és a már csak Serédy által támogatott Dobó augusztusban Sárospataknál megveretett Perényi hívei által, akikhez még a Ferdinándtól elpártolt Bebek Ferenc is csatlakozott. Következő év februárjában (1547) Dobó csapatai ismét megjelentek Tokajnál, akkor már Báthori is csatlakozott, sőt a Ferdinánddal megbékélt Bebek is (mindez mutatja milyen törékeny volt a hatalom érvényesíthetősége!), ekkor viszont elégtelen zsoldellátmány miatt nem tudott, csak 100 lovast Eger alá vezetni júliusra (3,5 forint/fő/hó), így az elfoglalással felhagyott...>>>

Török kori hajók nyomában a Dráva mélyén

A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Búvárrégészeti Szakosztályának csapata az Argonauta Program keretében két hetet töltött Drávatamásiban, ahol folytattuk a 2006 óta kutatott lelőhely felmérését. Fő célunk egy a korábbiaknál pontosabb térkép elkészítése mellett bizonyítékok gyűjtése volt a lelőhely korának végleges tisztázásához....>>>

Korábbi hírek...>>>