
 
 HÍRMONDÓ


Nagysikerű török kori kiállítás nyílt a Magyarság
Házában – Vitézek a végeken: a XVI. századi végvári vitézi
hagyományok továbbélése a XXI. században.
Az egykori végvári vitézek életét bemutató
kiállítás nyílt 2012. január 13-án pénteken, Budapesten, a Magyarság
Házában (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.). A megnyitó előtt
Vitézi Toborzót láttak az érdeklődők a Szentháromság téren, amely
Hadik András szobráig is elhaladt. A január 13. – február 5. között,
a Magyarság Házának aulájában látható tárlaton az érdeklődők otókat
és korabeli fegyvermásolatokat fotókat tekinthetnek meg.
Tovább...>>>

Éves beszámoló
M.H.K.H.Sz. Török és Kuruc Kori Tagozat 2010.
Letöltés pdf. formátumban..>>>


2010. október 1-jével állt fel a Honvédelmi Minisztérium (HM)
Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal, amely
széleskörű feladatrendszerén keresztül számos tevékenység
gazdájává vált. Összeállításunk második részében a
hagyományőrzés szerteágazó kérdéskörét járjuk körbe a hivatal
igazgatójával, dr. Töll László alezredessel....>>>

Bakonyi Poroszkálók: Katonai tábor a hadtörténelem tükrében
Korlátozott számban még fogadunk jelentkezőket a július 4-én
kezdődő katonai táborunkba, ahol a IX. századi pajzsharctól a
XVI. század portyázó harcmodorán keresztül a XIX. század
szablyavívásán át a XX. századi könnyűlövész fegyverhasználatát
is tanuljuk, tapasztalt kiképzőktől.
Benne: vívás, lovas kiképzés, lókiképzés földről, erőnléti edzés,
közelharc edzés, terepen való mozgás, tájékozódás,
térképolvasás, túlélési alapismeretek, stb.
A tábort 4 napos menetgyakorlat zárja, majd részvétel a csatában
a Gyulaffy-napokon.
Jelentkezés péntekig, e-mailben vagy telefonon:
csepinpeter@gmail.com, tel: 20 4626 626

Nemzetes Uraiméknak saját kezikbe!

Ehelyt tudatom Kigyelmetekkel az nevezetes Balassa Bálint nap
eseményit. Írásom rövidre fogom, mert többet mondanak az
esemínyekrűl az kípek.

Szíp időt kapánk a nevezetes napon családunk s ott lévő
gyermekifjak örömére, bár az dögvísz már előre megtizedelte
sorainkat es sokan otthon maradának.

A gyűlekező a faluvégi majorságnál vót több rend béli nemesurak
késési miatt 11 tájban. A gaz terek azonmód gyújtani s prídálni
kezdett a faluban, s a szekereket is fosztogatta. Sereginknek az
faluközépi kótyavetyés épület megett próbált lest vetni, de az
lesbe csupán a mieink martaléki futottak belé, nevezetest Ödin
nevezetű, s jómagam.

Onnéd sikerest kitörtünk, s hátulrúl kerülvín hamarost mi
kerülénk mögéjek. Mindazonáltal igen nagy hadakozást szenvedett
az szegín falubéli nép, s mindkét sereg rútul összepocsékolá
egymást. Így megyen ez mezőkön s erdőn által, mindazon vitézek
kissé több hadakozást viseltenek mint mennyit szerettek vón'.
Különösen nagy vitézséget tanusítoot az viadalokban az Fekete
Balázs Uram, ki szörzett es, meg el is vösztett sokat, de amit
szörzett azt a terektűl, amit penig elveszíte az a lódingbúl
esék a mezőre s onnéd csata után megkerüle (s ez igen nagy csoda
vót, mer' az telefonnak meglévin téreröje s hanjárul talalák mög,
s az alma is mögkerűlt, csupán az helvét kése lött oda. ). A
másik nagy haditevés penig az zászlónknak megvédelmezése vót ami
penig Ödin Uram nevíhez fűződék. Többszöri ízben szorongatták
körül az pogánok, de mindannyiszor csak sebeket kapának.

Az ellen túlereje akkor mutatkozott meg zavaró mértíkben mikor
az ostromra került az dolog. Az kutya pogán bévette magát az
Paulus rendi barátok klastromába, s onnéd hajduink tüze sem
mozdítá (penig az szigetvári vitézink jól odaperkeltek neki).
Eztán köllett megtapasztalnunk, hogy lovasságinkkal kíptelen
dolog az várostrom penig kétszer es megrohamoztuk őket. Bölcs
Kapitán Urunk, kit messzeföldön csak Győző-nek ismer a pogán
világ, végül lórul szállíta bennünket penig az nemes Uraimék
zúgolódtak vót miatta. Saját lábinkon végül kétszer megütköztünk
velük, s miénk lőn a győzelem.

Eztán táborba szálltunk, s fínom étkekkel s jó borral tölténk
gyomorinkat s az idűt. Salföldébe visszatérve Az hírös
énekmondóink dalait hallván -nívszerint Kobozoss Kiss Tamásnak,
Róka Szabolcsnak - béigazolódott a mondás, hogy csatába a huszár
a lova lábin mégy de táncba a sajátján.
Így telék az est víg kedvben mikor es hírt hoznak, hogy az
Kapitánurunk udvarán egy ló leharapá egy medve fülit. A hír
olymód vót igaz, hogy Medve Uram füle bánta a történetet, mivel
egy szamár s egy ló közi kerülvén a ló a szamarat egzecíroztetá
de az ő fülit találta.
Az sebet Istállómesterünk béköté, de gyógyulásáér' mindenki
mondjon egy fohászt!
A kípek folytassák e törtínetet!
Somogyi Márton hő. strázsamester

Korábbi híreink...>>>
Oldalunk
a Hadtörténeti Intézet és Múzeum támogatásával készült. |