HÍRMONDÓ
Nagysikerű török kori kiállítás nyílt a Magyarság Házában – Vitézek a végeken: a XVI. századi végvári vitézi hagyományok továbbélése a XXI. században. Az egykori végvári vitézek életét bemutató kiállítás nyílt 2012. január 13-án pénteken, Budapesten, a Magyarság Házában (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.). A megnyitó előtt Vitézi Toborzót láttak az érdeklődők a Szentháromság téren, amely Hadik András szobráig is elhaladt. A január 13. – február 5. között, a Magyarság Házának aulájában látható tárlaton az érdeklődők otókat és korabeli fegyvermásolatokat fotókat tekinthetnek meg.
Éves beszámoló Letöltés pdf. formátumban..>>>
Bakonyi Poroszkálók: Katonai tábor a hadtörténelem tükrében Korlátozott számban még fogadunk jelentkezőket a július 4-én kezdődő katonai táborunkba, ahol a IX. századi pajzsharctól a XVI. század portyázó harcmodorán keresztül a XIX. század szablyavívásán át a XX. századi könnyűlövész fegyverhasználatát is tanuljuk, tapasztalt kiképzőktől.
Benne: vívás, lovas kiképzés, lókiképzés földről, erőnléti edzés,
közelharc edzés, terepen való mozgás, tájékozódás,
térképolvasás, túlélési alapismeretek, stb.
Jelentkezés péntekig, e-mailben vagy telefonon:
Nemzetes Uraiméknak saját kezikbe!
Ehelyt tudatom Kigyelmetekkel az nevezetes Balassa Bálint nap eseményit. Írásom rövidre fogom, mert többet mondanak az esemínyekrűl az kípek.
Szíp időt kapánk a nevezetes napon családunk s ott lévő gyermekifjak örömére, bár az dögvísz már előre megtizedelte sorainkat es sokan otthon maradának.
A gyűlekező a faluvégi majorságnál vót több rend béli nemesurak késési miatt 11 tájban. A gaz terek azonmód gyújtani s prídálni kezdett a faluban, s a szekereket is fosztogatta. Sereginknek az faluközépi kótyavetyés épület megett próbált lest vetni, de az lesbe csupán a mieink martaléki futottak belé, nevezetest Ödin nevezetű, s jómagam.
Onnéd sikerest kitörtünk, s hátulrúl kerülvín hamarost mi kerülénk mögéjek. Mindazonáltal igen nagy hadakozást szenvedett az szegín falubéli nép, s mindkét sereg rútul összepocsékolá egymást. Így megyen ez mezőkön s erdőn által, mindazon vitézek kissé több hadakozást viseltenek mint mennyit szerettek vón'. Különösen nagy vitézséget tanusítoot az viadalokban az Fekete Balázs Uram, ki szörzett es, meg el is vösztett sokat, de amit szörzett azt a terektűl, amit penig elveszíte az a lódingbúl esék a mezőre s onnéd csata után megkerüle (s ez igen nagy csoda vót, mer' az telefonnak meglévin téreröje s hanjárul talalák mög, s az alma is mögkerűlt, csupán az helvét kése lött oda. ). A másik nagy haditevés penig az zászlónknak megvédelmezése vót ami penig Ödin Uram nevíhez fűződék. Többszöri ízben szorongatták körül az pogánok, de mindannyiszor csak sebeket kapának.
Az ellen túlereje akkor mutatkozott meg zavaró mértíkben mikor az ostromra került az dolog. Az kutya pogán bévette magát az Paulus rendi barátok klastromába, s onnéd hajduink tüze sem mozdítá (penig az szigetvári vitézink jól odaperkeltek neki). Eztán köllett megtapasztalnunk, hogy lovasságinkkal kíptelen dolog az várostrom penig kétszer es megrohamoztuk őket. Bölcs Kapitán Urunk, kit messzeföldön csak Győző-nek ismer a pogán világ, végül lórul szállíta bennünket penig az nemes Uraimék zúgolódtak vót miatta. Saját lábinkon végül kétszer megütköztünk velük, s miénk lőn a győzelem.
Eztán táborba szálltunk, s fínom étkekkel s jó borral tölténk
gyomorinkat s az idűt. Salföldébe visszatérve Az hírös
énekmondóink dalait hallván -nívszerint Kobozoss Kiss Tamásnak,
Róka Szabolcsnak - béigazolódott a mondás, hogy csatába a huszár
a lova lábin mégy de táncba a sajátján. Az sebet Istállómesterünk béköté, de gyógyulásáér' mindenki mondjon egy fohászt! A kípek folytassák e törtínetet! Somogyi Márton hő. strázsamester
|
