Idén a sárvári Nádasdy Történelmi Fesztivál adott otthont a Vivát
Huszár! minősítő tornának. Komárom, Nagyvázsony és Nyíregyháza után
negyedszer rendeztük meg a viadalt ezúttal a nyugat-dunántúli
huszáregyesületek számára. Csapataink a fesztivál eseményeiből egy
igen színvonalas felvonuláson is kivették a részüket, ahol Sárvár
híres ura, a csatát sosem vesztett Fekete Bég emlékére a hódoltság
korabeli hagyományőrzőkkel és jelmezes harcosokkal együtt vitték
szét a fesztivál hírét a városban.
Maga a huszártorna két részből állt. 17-én szombaton délután
rendeztük meg a csapatok viadalát, és másnap délelőtt az egyéni
forduló következett.
Valamennyi huszárbandérium igazi „huszáros” hozzáállással
közelítette meg a feladatokat. A Balla Zoltán által összeállított
pályán a huszár és lova összeszokottsága, harmónkus viszonya,
bátorsága, összpontosítási képessége, és természetesen ügyessége
vizsgázott. A csapatok esetében a bajtársiasság, segítőkészség is
igen fontos tényezőnek számított.
Ki kell emelni valamennyi lovas őszinte igyekezetét a feladatok
eredményes végrehajtására. Úgy érzem, valamennyien egyetértettünk
abban, hogy a hagyományőrzésben a hiteles megjelenést nem csupán az
igényes egyenruha, fegyver, lószerszám jelenti, hanem ezeknek a
felkészültség ad tartalmat. Sárváron nem lehetett látni rendezetlen
huszárt, gondozatlan lovat, és a lovasok az előbb említett
felkészültségnek egyik legfontosabb elemét, a lovas képességeket is
birtokolták.
A viadal főbírája vitéz Győrffy-Villám András h.ő. dandárnok
szövetségünk örökös tiszteletbeli elnöke volt. Ahogy az előző három
évben, úgy most is vitathatatlan szakértelemmel, jóindulattal,
igazságosan ítélkezett segítőivel együtt.
A csapat verseny első része az alakiasságot, megjelenést,
idomítottságot vizsgálta, a második „járőr” szakaszban pedig a
lovasoknak ellenséges „törökfejekkel”, átjárókkal, súllyal
nehezített szlalommal kellett megküzdeniük időre. Valamennyi lovas
igen komolyan harcolt a pályán, ami meg is látszik a szoros
eredményeken.
A második nap egyéni versenye bizonyos szempontból nehezebb volt,
hiszen egyedül kellett leküzdeni a feladatokat. Egy-egy elöl haladó
megtorpanó lónak nem segíthetett a társa, azzal, hogy előtte átmegy
az akadályon. Mégis mindenki igen jól teljesítette a pályát. A
viadal eddigi tapasztalatai alapján biztosak lehetünk abban, hogy a
következő években a küzdelem élesedni fog, a lovak és lovasok
gyakorlottsága fejlődik, és egyre izgalmasabb lesz a Vivát Huszár!
Itt Sárváron a Nádasdy Történelmi Napok közönsége igen szép számmal
látogatta meg mindkét fordulót. A második napon már szinte
szakértővé vált törzsközönség is kialakult. Köszönjük nekik a
buzdítást!
A Szövetség tervei szerint folytatódik a következő években is a
minősítő tornák sora, és valamennyi huszár hagyományőrző megismeri
azokat a feladatokat, melyek alkotják.