ELŐSZÖR EURÓPÁBAN

I. Habsburg Ferdinánd király a schmalkaldeni háborúban (1546-47) Nyári Ferenc vezetése alatt 1200 huszárt bocsátott Móric szász választófejedelem rendelkezésére, bár ezeket itthon is jól lehetett volna használni a terjeszkedo törö ellen.
A külföldön ekkor még ismeretlen magyar huszárok eltéro fegyverzetükkel és különleges ruházatukkal megrémísztették az ellenfelet, amikor végigportyázták a vidéket. Sisakjuknak nem volt arcvértje, csupán a szemellenzon áthaladó arasznyi vas orrvédo, melyet harcban leengedtek. Alig néhányan használtak mellvasat vagy egyébb vértet, merta bokáig éro hosszú ruha alatt nehéz lett volna páncélt viselni. Fo fegyverük a kopja volt, de a kézitusában szablyával, pallossal vagy fokossal verekedtek.
A huszárok átúsztattak az Elbán, majd három órás vágtában Mühlbergnél szétverték János Frigyes szász választófejedelem csapatait. A fejedelmet Lauka József érte utol, és heves harc után foglyul ejtette. Jutalmul V. Károly császár, Ferdinánd bátyja, a vitézhuszárt és néhány huszártisztet súlyos aranylánccal ajándékozott meg.
Mecenigo, Velence követe egy ideig a császár oldalán tartózkodott, és a háború után megírta, hogy mindig a magyar huszárok voltak az elsok az ellenség elleni rohamokban, ezért a császár kijelentette, hogy sohasem fog többé hadat viselni egy jó csapat magyar vitéz nélkül.