ÚJ EGYENRUHÁK A CSÁSZÁRI-KIRÁLYI
HUSZÁREZREDEKBEN

A sokféle és tarka huszáröltözet helyett 1767-ben négy fő színt állapítottak meg: sötét- és világoskéket, sötét- és világoszöldet (utóbbinak papagájzöld volt a hivatalos neve). A kék ezredeknél az egész egyenruha, tehát a dolmány, a mente és a nadrág egyszínű volt, a zöld ezredeknél ez csak a dolmányra és a mentére vonatkozott, a szűk magyar nadrág a világoszöld huszároknál skarlátpiros, a sötétzöldeknél karmazsinvörös lett. Ugyanis magyar huszár sohasem hordott zöld nadrágot. A zöld Mohamed próféta szent színe volt, ilyen volt a próféta zászlója és a Mekkát megjárt zarándokok turbánja, és ha „hitetlen gyaur" ezt a szent színt testének becstelenebbik filére húzta. a törökök azonnyomban felkoncolták. Ez nem vonatkozott a fecskefarkú huszárzászlókra.

A régi huszárdolmány ujjainak színes hajtókái is elmaradtak, és a különböző színű zsinórzat egységesen feketével átszőtt sárgára változott, mely a német-római császárság fekete-arany színeit jelentette. A színes leffentyűs, mosómedveprémes kalpagot a hengeres, fekete posztócsákó váltotta fel, fekete-sárga kokárdával és tollforgóval. 1772-ben néhány huszárezred színes csákót kapott.

Csak a tisztek és őrmesterek hordhatták tovább a kalpagot 1778-ig. Valamennyi sabrak (nyeregtakaró) és tarsoly egyformán piros lett, eltűnt róluk az ezredtulajdonos családi címere, és helyébe fekete-sárga zsinórból az uralkodó, Mária Terézia királynő nevének kezdőbetűi kerültek. A sárga gombos ezredek tisztjei arany, a fehér gombosoké ezüst zsinóros öltözetet viseltek.