|
|
Az osttrák örökössödési háborúban a flandriai hadszíntéren 1746 augusztusában Baranyay János altábornagy állt helyt lovasságával a franciákkal szemben. Herceg Esterházy Pál tábornok a világoskék Károlyi- (6.) ezreddel intézett ragyogó lovasrohamot a franciák oldalába, és menekülésre késztette őket. A huszárok egészen Brüsszelig kalandoztak, és komoly károkat okoztak a franciáknak. Pest vármegye két 800-800 főnyi lovasezredet állított ki Beleznay János és Halász Pérer alatt, Komárom, Győr és Pozsony vármegyék összesen öt lovasszázaddal vonultak ki. Ez a három ezred októberben vissza is tért hazájába, ahol a csapatokat feloszlatták, és személyzetükből egy rendes huszárezredet szerveztek, melynek ezredese és tulajdonosa Beleznay lett. Az ezredparancsnokságot 1744-ben gróf Hadik András vette át, a későbbi neves lovas tábornok, majd az udvari haditanács elnöke. Ezrede később a 10-es számot kapta. Hadik András szobra ott áll mais a Budai Várban. Hadik András huszárjai átkeltek a Rajnán, óriási területet portyáztak be, rémületet keltve mindenütt, és elfogdosták az ellenség utánpótló oszlopait. Németalföldön, Maastrichtnél néhány század visszafoglalta az ellenség által zsákmányolt ágyúkat. St-Andrénál Hadik 300 huszárral nekirontott 1500 franciának, és elfogott 8 tisztet, 80 dragonyost és 50 gyalogost. 1748 januárjában az osztrák sereg körülzárta a franciákat Bergen op Zoomban. A védők élelmezésére a franciák egy szekéroszlopot akartak bejuttatni a várba. 4000 főnyi fedezettel. Ezt meghiúsította 700 huszár Beleznay ezredéből, továbbá 1100 határőr és 500 gyalogos. A kísérő sereget szétverték, a kocsikat elégették, a lisztet szétszórták a földön, a boroshordók fenekét beverték, de előtte megtöltötték kulacsaikat. A huszárok közül csak egy hadnagy és két huszár esett el, az ellenségnek 70 halottja és sok sebesültje volt. A Poroszország ellen vívott hétéves hétéves háborúban (1756-63) történt, hogy- gróf Hadik András altábornagy egy huszáros rajtaütéssel elfoglalta és megsarcolta Berlint, az ellenség fővárosát. Alig 5000 fővel, közötte a saját nevét viselő, továbbá a Baranyay- (8.) huszárezred válogatott harcosaival és hat ágyúval 1757. október 10-én indult el, és még ugyanezen hónap 16-án érkezett Berlin falai alá. Külön érdekessége a berlini vállalkozásnak. hogy Hadik a gyalogságot a huszárok mögé ültetve szállíttatta. Követével a vá ros átadását és 300 000 tallér hadisarc kifizetését követelte. Mivel ezt a város t anácsa és a katonai kormányzó megtagadta, tüzérségét állásba rendelte a kapuk elé. A Spree folyó hídjának felvonóláncát már a harmadik lövés szétszakította, mire a felhúzott híd leesett. A Sziléziai kaput két 6 fontos ágyú tüze betörte, erre a porosz őrség elmenekült. Ezen a kapun vonult be Hadik főcsapata. majd a huszárok fergeteges rohama az 5500 főnyi helyőrséget szétszórta és foglyul ejtette. Hamarosan előkerült a városi tanács, és kegyelemért esdekelt. Végül megállapodtak 200 000 tallér hadisarcban, azonfelül 15 000 tallért a győztes katonáknak fizettek ki. Nagy Frigyes porosz király már október 13-án értesült Hadik szándékáról, és ellene küldött négy gyalog- és három lovasezredet. Ezek csak 18-án érkeztek Berlinbe, de Hadik már az éjszaka folyamán elhagyta a várost, és erőltetett menetben, nagy kerülővel megindult saját serege felé. Útközben egy kikülönített osztaga még Frankfurtot is megsarcolta. Hadik főereje pihenés nélkül menetelt tovább, és bár oldalvédje többször is összeütközött a porosz huszárokkal, szerencsésen és veszteség nélkül megérkezett a fősereg védőszárnyai alá. Mindegyik ezred különbözött valamiben a többitől. Jó néhánynak a dolmány ujján színes kézelője volt, azaz a hosszúra szabott ujjat visszahajtották, amitől a bélés színe láthatóvá vált. Ha lehajtották, az egész kézfejet befedte. Még a ruha szabása sem volt egyforma, némelyik ezrednél három sor, másoknál öt sor pitykegomb futott függőlegesen a dolmányon és a bárányprémes mentén. A tarsolyok általában négyfélék voltak: vagy az uralkodó névjele, vagy a kétfejű császári sas, esetleg az ezredtulajdonos címere vagy névjele díszítette a színes posztóval bevont fedőlapot. A huszárok mosómedveprém kalpagját oldalt lelógó posztóleffentyű fedte, csupán a székely határőr huszárezred hordott fekete nemezből készült csákós süveget piros szegéllyel. (Csákós alatt a ferde vagy a ferdén elmetszett anyagot értették, a ferde szarvú ökörnek is csákós volt a neve. Csákósan vágták a dolmány alsó végét, ami kilátszott a zsinóros huszáröv alól.) Ez a süveg is ferdén volt szabva, szárnyas vége szabadon lobogott. 1762-ben alakított 11. székely határőr huszárezredet csak 1850-ben szervezték át rendes huszárezreddé. Előtte két székely és két román határőr gyalogezreddel l együtt az erdélyi határvédelmet alkották. A hétéves háború ugyanakkor egyike volt a legvéresebb
hadjáratoknak. Így például egy 1762 decemberéből származó kimutatás
szerint a jászkun lluszárezrednek Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc német-római császár 1756-ban saját költségén egy huszárezredet állított fel, és elrendelte, hogy az ezred tulajdonosa a mindenkori császár legyen. Így jött létre a császár-huszárezred. Egy alkalommal Kis alezredes parancsnoksága alatt négy század császár-huszár két teljes ellenséges lovasezredet megtámadott és visszavetett. Máskor meg Buday százados portyázáson volt 40 huszárral, amikor 150 porosz lovas támadta őket. Budav nem hátrált meg, hanem nekik rontott. és alaposan megkergette őket. Savszer 100 császár-huszár indult felderítésre Hetessy százados alatt, amikor rájuk csapott 150 ellenséges lovas, de hamarosan üldözött lett a támadókból. 1762-ben történt. hogy az ezred Bögösy Ferenc nevű őrmestere fogságba esett. Két porosz tiszt és harminc katona fedezete alatt 300 fogoly indult útnak Küstrin vára felé. Az őrmester útközben összebeszélt társaival, jelére nekitámadtak a kíséretnek és lefegyverezték. Az Odera folyón kényszerítenék a hajósokat, hogy felvegyék őket, és az út egy részét vízen tették meg. Sok kaland után elérkeztek Drezdába, az osztrák főparancsnoksághoz, ahol a bátor és leleményes őrmestert azonnal előléptették hadnaggyá.
- Első sziléziai háború 1740-1742
|
|
©MAGYAR HUSZÁR ÉS KATONAI HAGYOMÁNYŐRZŐ SZÖVETSÉG