32-es Gyalogos Kompánia Hagyományőrző Egyesület
Az ezred története
VI. Károly német-római császár 1740 október 20-án bekövetkezett halála után lánya, Mária Terézia lépett trónra. A leányági öröklést vitató II. Frigyes porosz király megtámadta és elfoglalta Sziléziát, ezzel kitört az örökösödési háború. Később hadba léptek a bajorok, és francia segítséggel elfoglalták Linzet és Passaut. Ausztria a szétesés szélére került, amikor Mária Terézia a magyar rendekhez fordult segítségül. Válaszul rendi országgyűlés megszavazta 21622 gyalogos kiállítását.
Az 1741. évi 63. törvénycikk fölhatalmazása alapján Mária Terézia legott intézkedett arról, hogy a kiállítandó gyalogságból hat magyar gyalogezred alakítassék (Ujváry, Haller, Forgách, Andrássy, Szirmay és Bethlen, a későbbi 2., 31., 32., 33., 37. és 52. magyar gyalogezredek).
A felállítás alkalmával az ezredet ezredparancsnokáról nevezték el, amely elnevezését természetesen Forgách Ignácnak tábornokká és az ezred valóságos tulajdonosává történt kinevezése után is megtartotta 1773-ig, Forgách haláláig. 1773-tól 1802-ig az ezred tulajdonosa Gyulay Sámuel gróf altábornagy lett.
Az ezred 1796-ban kapta meg a császári és királyi hadseregben a 32. sorszámot. 1802-től 1832-ig Galánthai Eszterházy Miklós herceg tábornok, 1834-től 1875-ig pedig Estei Ferenc Ferdinánd főherceg és Modena hercege volt az ezred tulajdonosa.
Az "örök időkre Mária Terézia császárnő és királynő nevét viselő" jelzőt 1888-ban kapta az ezred. Az első toborozás útján beállítandó legénysége Pozsony, Nyitra és az ezekkel határos vármegyékből származott, míg későbbi toborzóhelye Kassa lett. 1781-től kezdve az ezred kiegészítését Pestről és a vele határos vármegyékből nyerte, vagyis ettől kezdve nevezhető az ezred Magyarország fővárosa háziezredének.