A Magyar Honvédség megalakulásának 175. évfordulójára emlékeztünk

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség 2023. május 21-én a Magyar Honvédsereg megszületésének 175. évfordulójára emlékezett Budavárban. 1848. május 16-án hirdette meg gróf Batthyány Lajos miniszterelnök az első tíz honvédzászlóalj megalakítását. Május 20-án megkezdődött a ‘Pesti’ 1-ső és a Budai 2-ik Honvédzászlóaljak toborzása és egy hónapos kiképzés után június 24-én a zászlószentelés után a két zászlóalj már a délvidéki harcztérre vonult. Időközben június elején vidéken is kezdetét vette a toborzás: a 3. zászlóalj Szegeden, a 4. Pozsonyban, az 5. Győrben, a 6. Veszprémben, a 7. Szombathelyen, Pécsett a 8., Kassán a 9., végül Debrecenben a 10. alakult meg. A Honvédelem Napján pedig az 1848/49-es szabadságharc egyik legdicsőségesebb pillanatára is emlékezünk, amikor a magyar honvédsereg a szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként Görgei Artúr tábornok vezetésével háromhetes ostrom után 1849. május 21-én a császári hadseregtől visszafoglalta Budavárat.

Az MHKHSZ színes programmal készült a jeles évforduló megünneplésére, a nemrég megalakult hagyományőrző Pesti 1. Honvédzászlóalj zászlajának korhű avatásával, a Honvéd Emlékműnél megemlékezéssel és koszorúzással és a budavári Palota területén honvéd toborzóval és díszjárőr menetekkel emlékezett a Honvédsereg megszületésére.

A MHKHSZ részt vállalt a Honvédelmi Minisztérium megemlékezésein, az esztergomi rondellánál az ágyú díszlövéseket a Nagykátai Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat tüzérei adták le, a Dísz-téren a Honvéd Emlékműnél pedig a Rákosmenti Katonai Hagyományőrző Egyesület égisze alá tartozó Hagyományőrző ’Pesti’ 1. Honvédzászlóalj kézzel festett lobogójának zászlószentelési-avatási eljárására került sor. A szobornál a díszőrséget pedig a budakeszi ’Budai’ 2. Honvédzászlóalj hagyományőrzői adták.

A Budavári Palota Csikós udvarában 10 órától már bemutatókat tartottak a 48-as honvéd gyalogságot megjelenítő hagyományőrzők. Az élő történelemórán a honvéd hagyományőrző egység szemléltette a honvédsereg fegyverzetét, alaki és harcászati mozgásokat mutatott be. A Királyi Lovarda bejáratánál egész nap tüzérségi pont üzemelt, Gábor Áron ágyújának korhű másánál a tüzérek mutatták be a töltés, irányzás és lövés technikáját.

11 órakor kezdődött a honvéd toborzó, amely főként a gyermekeknek szólt: Jánosi Attila néptáncos-zászlóvivő kardos honvéd verbunkját Vesztergám Miklós tárogatón kísérte. A látványos bemutató felkeltette az érdeklődést, amelyet a toborzás követett: nemcsak gyerekek, hanem külföldi turisták is jelentkeztek. Gyors alapkiképzést kaptak, fakardokkal, fapuskákkal harcászatot tanultak, a résztvevők ajándék papírcsákók is kaptak.

A toborzó után az időközben beérkező kisebb honvéd egységek is kiegészítették a Budai 2. Honvédzászlóalj csapatát, Kecskemétről, Szegedről és Békéscsabáról is érkeztek hagyományőrzők. A közös díszegység összeállt és a Lovardával szemben felállva várták a HM megemlékezésről beérkező Pesti 1. Honvédzászlóalj küldöttségét a Honvéd emlékműnél a HM Tábori Lelkészi Szolgálat egyházi vezetői által már felszentelt csapatzászlóval. A honvéd díszegység mellett a tüzérség, szemben velük a honvéd törzskar várta a beérkező küldöttséget és a díszvendégeket. Dr. Kedves Gyula ezredes, hadtörténész időközben már az 1848. májusi történésekről beszélt, mikor és hogyan vette kezdetét a honvédsereg toborzása, felszerelése, hogyan zajlott az első két honvédzászlóalj zászlószentelése.

Tárogató felhívójel jelezte a küldöttség beérkezését, a díszegység fegyverrel tisztelgett a zászló előtt, majd a Himnusz eléneklése után elhangzottak az ünnepi beszédek, majd megkezdődött a Pesti 1. Honvédzászlóalj korhű zászlóavatása: a zászlószalag felkötése, a zászlószögek beverése, az eskütétel a csapatzászlóra. Az avatás zárásaként Heim Sándor hő. alezredes, zászlóaljparancsnok meglengette a zászlót majd Berlinger Gábor hő. százados, a Budai 2. Honvédzászlóalj parancsnoka kiléptette a csapat zászlósát és a két zászlóalj lobogóit a zászlócsúcsoknál összeérintették, ezzel is jelezve, hogy a két zászlóalj lobogójának avatására 1848 június 24-én együtt került sor és a jelenben is a két hagyományőrző zászlóalj szoros együttműködésben szolgál.

Az ünnepség végén a díszegység tárogató kísérettel elénekelte a Kossuth nótát, majd a kivonuláskor a díszvendégek előtt díszmenetben tisztelgett. Az eseményen többek között részt vett Horváth Tamás a Honvédelmi Minisztérium Katonai Örökség Főosztály főosztályvezetője, zászlóanyaként Dunai Mónika országgyűlési képviselő, Horváth Tamás XVII. kerület polgármestere, Székely Tibor az MHKHSZ elnöke, Horváth Lajos rendőrezredes a XVII. kerület rendőrkapitánya, Dr. Zichy Mihály történész a Zichy-család képviseletében, Zichy Pál a Magyar Történelmi Családok Egyesülete elnöke, Lakatos Sándor a Pesti 1. Honvédzászlóalj támogatója és Bottyán István a Főőrség és Lovarda vezetője.

13 órakor tartotta az MHKHSZ megemlékezését a Honvéd Emlékműnél. A díszegység dobpergetve vonult a Csikós udvarról a Dísz térre, ahol felsorakozott az 1893-ban emelt emlékművel szemben, majd a díszőrök felállítása következett. A Himnusz eléneklésével megkezdődött a honvédsereg megalakulásának 175. és Budavár bevételének 174. évfordulójára történő megemlékezés. Székely Tibor elnök úr köszöntője után Dr. Kedves Gyula ezredes, hadtörténész beszédét hallgatták meg a hagyományőrzők a toborzásról, a két első zászlóalj megalakulásáról.

A történelmi események felelevenítése után a szövetség elnökségének döntése alapján kinevezések következtek: Jász József tizedest gyalogsági törzstisztté és hadnaggyá, Orf Christopher őrmestert és Pászti László tizedest pedig az 1848/49-es szabadságharc korszakának gyalogsági adjutánsává nevezte ki az MHKHSZ elnöksége.

A koszorúzást követően Vesztergám Miklós tárogatós a Boldogasszony Anyánk régi egyházi himnuszt játszotta el, amellyel a 48-as zászlók előtt is tisztelegtünk, hiszen a festett nemzeti címer mellett minden honvédzászlón a másik oldalon Magyarország védőszentje – Szűz Mária a kis Jézussal – kapott helyet. Az ünnepség végén a Kossuth nóta eléneklése után a díszegység a kivonulásnál fordulatot vett és az emlékmű és a törzskar előtt menetből tisztelgett.

A Dísz-térről a díszegység a Sándor-palotához vonult, ahol tisztelgett a Köztársasági Elnöki Hivatal épülete előtt. A csapat a Turul-szobor melletti lépcsőn keresztül vonult tovább a Savoyai-szoborig, ahol befordulva tisztelgett az emlékmű előtt. Itt lehetőség volt a turisták számára közös fotózásra, nagy lelkesedéssel használták ki az alkalmat.

Az átjárón a Hunyadi udvarban a Mátyás kútja előtt díszelgett az egység, ahol szintén lehetőség volt közös fotózásra, majd az Oroszlános udvaron keresztül a Budavári Palota legcsodálatosabb részét, a Szent István-termet látogatta meg. A díszegység felsorakozott a Szent Korona másolatánál, majd a Szent-István-teremben és tisztelegve énekelte a ’Boldogasszony Anyánk’ régi magyar egyházi himnuszt tárogatószó kíséretében – felemelő pillanatok voltak!

Az Oroszlános udvarból a Főőrség épülete mellett a rámpán ért vissza a díszegység a Királyi Lovardához, ahonnan rövid pihenő után újabb díszjárőr köröket tett meg. A honvéd toborzót ezúttal a Főőrség épülete mellett, a Stöckl-lépcső felett játszottuk el, ahol rengeteg külföldi turista érdeklődött és állt is be honvédnek egy kis kiképzésre, majd az ajándék papírcsákót is örömmel viselték. A Sándor-palotánál menetből tisztelegtünk és a járőr szolgálat végén a Hunyadi-udvar információs pontjához érkeztünk, ahol a Várkapitányság turistacsoportját vezettük fel a Főőrség épületéhez.

Nagyon szép napot töltöttünk Budavárban, méltón emlékeztünk meg a 48-as honvéd elődeinkről és a korhű zászlószenteléssel erősítettük az újonnan alakult Pesti 1. Honvédzászlóalj hagyományőrző csapatának lelkesedését.

Erőt, tisztességet!

Berlinger Gábor

Fotók: Pető István