Vitéz Antalffy Ferenc páncélos főhadnagy

1941. július 27-én a a M.Kir. I.Honvéd Gyorshadtest Parancsnokságától a 11. harckocsi század a következő parancsot kapta: „Vesse vissza a harckocsi századok bevetésével a Gordijevka déli peremvonalára feljutott ellenséges részeket, és a küzdőket segítse előre a peremvonal birtokba vételére, majd azokkal együttműködve akadályozza meg az ellenség további térnyerését.”

E parancs alapján a harckocsi zászlóalj parancsnok a következőket tervezte: zömmel először az ellenséget a peremvonaltól visszaveti, részekkel a saját küzdőket a peremvonalra felsegíti, majd a századokat egy előre kijelölt készenléti helyen gyülekezteti megfelelő további alkalmazásra.

A tervének végrehajtására harcba vetett két század egyike Antalffy főhadnagy százada volt. Mindkét század első feladatát saját veszteség nélkül, de az ellenségnek súlyos veszteséget okozva, példásan végrehajtotta. Antalffy főhadnagy ezután önálló elhatározásból, harci vágytól fűtve századát újabb támadásra rendelte. Leküzdött egy ellenséges üteget és szétszórt egy ellenséges csoportot. Ez alatt századának egy részével egy jól rejtőzött ellenséges üteg tüzébe került, amely elől a felázott terepen és a magas rozsvetésben idejében kitérni nem tudott. Antalffy főhadnagy harckocsija is üzemképtelenné vált. Ő maga a harckocsiból kiszállva, gyalog folytatta a harcot mindaddig, amíg vad kézitusában, százada élén hősi halált nem halt.

A 11. harckocsi zászlóalj bátor előretörésével és vitéz magatartásával az igen erős orosz ellentámadást visszavetette, és ezzel eldöntötte az ütközet sorsát.

Vitéz Antalffy Ferencet a Kormányzó Úr Ő Főméltósága az ellenség előtt tanúsított kiválóan vitéz és önfeláldozó magatartásáért a Magyar Érdemkereszt lovagkeresztjével hadiszalagon a kardokkal tüntette ki.

Legyen a példaképünk!

Lejegyezte: v.Győrffy-Villám András
Forrás: A Bolyai Akadémia Évkönyve, 1940-41